Gyakran ismételt kérdések

Itt biztosan választ talál kérdéseire:

  • Mi a biomassza?

    A biomassza mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi hulladékok. A legjellemzőbb tüzelhető biomasszafajták: tüzifaapríték, fűrészpor, szalma, energiafű, illetve az ezekből előállított pellet.
  • Mit nevezünk megújuló energiaforrásnak?

    Azokat az energiafajtákat, amelyek a hagyományos energiahordozókkal szemben (pl. földgáz, kőolaj, szén) folyamatosan rendelkezésre állnak, vagy legfeljebb néhány éven belül újratermelődnek. Ilyen a napból, vízből, szélből, földből, illetve biomasszából nyerhető energia. Használatuk minimális emisszióval jár, így a hagyományos energiahordozókkal szemben nem gyakorolnak környezetükre olyan káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, a klímaváltozás, valamint minimálisak - ha egyáltalán van - az emissziós értékük.
  • Mire használunk energiát épületeinkben?

    Például elektromos készülékek működtetésére és világításra (áram), fűtésre, melegvíz előállításra. Az elektromos áram kiváltása kis és közepes fogyasztók esetén egyelőre még csak nagyon drágán oldható meg megújuló energiából. Másik fő energiaszükségletünk: épületeink fűtése és a melegvíz-előállítás. Ez kismértékű igények esetén is gazdaságosan fedezhető megújuló energiaforrásból, például pellet használatával.
  • Miért jobb pellettel fűteni?

    Mert egyszerre kínál gazdaságosabb és kényelmesebb fűtési módot a legtöbb versenytársnál, ugyanakkor környezetbarát. A pelletből származó energia a piaci gázárhoz képest (Magyarországon jelenleg a PB gáz ára) akár 35-40%-kal olcsóbb.
  • Mit használnak fűtésre tőlünk nyugatra?

    Ausztriában és Németországban az új építésű családi házak harmadába már pelletkazánt szerelnek be. Svédországban több mint százezer háztartásban működik pellet alapú fűtés. Olaszországban csak tavaly több mint százezer pelletkandallót vásároltak. Az utóbbi néhány évben Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Japánban és általában a fejlett világban a pelletfűtés ugrásszerű elterjedése figyelhető meg, melyet elsősorban a gázfűtéssel megegyező kényelme, és alacsonyabb ára motivál.
  • Mivel jár a pellet alapú fűtési rendszer kialakítása?

    Fapellettel elsősorban a 100 kW-os hőigény alatti épületeket (családi házakat, telephelyeket, intézményeket, panziókat, stb.) lehet különösen gazdaságos és kényelmes módon fűteni. A pelletkazán saját magát „gyújtja be", és a rendszer egy csigán keresztül automatikusan adagolja a tüzelőanyagot, mint egyfajta „folyékony fát", így használata teljesen kényelmes. A kazán mellé telepített tartály méretétől függően azt pár hetente, vagy akár szezononként egyszer elég feltölteni. Kisebb teljesítményigénynél pelletkandallót is használhatunk, melegvízelőálításra is.
  • Miért fontos, hogy megfelelő minőségű pelletet használjunk?

    Ha Ön magas nedvességtartalmú, rossz minőségű pelletet vásárolna, azzal készüléke hatásfokát, kényelmes üzemeltetését és élettartamát kockáztatná, ezért vásárlási döntésekor mindig ragaszkodjon a szabványos tüzelőanyaghoz és tüzelőberendezésekhez!
  • Tényleg olcsóbb a megújuló energia?

    A megújuló energiafajták alkalmazását sokféleségük és sokrétű felhasználhatóságuk miatt mindenképp gondos tervezés kell, hogy megelőzze. Testre szabott rendszerekkel már is olcsóbb energiát nyerhetünk megújulókból, mint az egyre dráguló szénhidrogénekből.
  • Miben segít Önnek az MBH Zrt.?

    Feltöltés alatt
  • Miért gazdaságos megoldás a pellettüzelésre való átállás gázzal és hagyományos hasábfa-tüzeléssel?

    Természetes megközelítés, ha az energetikai technológiákat gazdaságosságuk alapján (is) minősítjük, de - mint azt ma már pontosan látjuk - nem ésszerű csak önmagukban, a közvetett hatásaik költségeinek figyelmen kívül hagyásával vizsgálni a gazdaságosságukat (megtérülésüket). A jelenlegi alap energiahordozónkkal, a földgázzal összehasonlítva elmondható, hogy cca 10-15%-kal olcsóbban tudunk hőt előállítani pellettel, mivel a minkét tüzelőanyagot elégető kazánok hatásfoka közel azonos, a pellet energiatartalomra, vagy fűtőértékre vetített ára pedig ennyivel olcsóbb. Az árelőny hőszolgáltatással, illetve PB gáz esetén eléri, meghaladhatja a 35%-ot. A tűzifával összehasonlítva ugyan drágább az energiatartalomra vetített ára, de tüzelőberendezéseik közti jelentős (cca 30%-os) hatásfokkülönbség a fa árelőnyét elemészti, és még
  • Mennyi pelletre van szükség egy fűtési szezonban, egy átlagos házban, s mindez mibe kerül?

    Egy átlagos hőszigeteltségű 100 m2-es családi ház 75 GJ fűtési hőenergiát igényel magyarországi éghajlati viszonyok között. Ezt a hőigényt 18 MJ/kg-os fűtőértékű tüzelőanyaggal (pellet) és 90 %-os hatásfokú kazánnal kiszolgálva 4,6 tonnányi mennyiségre van szükség egy fűtési szezonban. Ez bő 6 m3-es tárolókapacitást igényel.
  • Milyen biztonságtechnikai elemeket tartalmaz a készülék?

    A berendezés zárt tágulási tartállyal és biztonsági nyomásszeleppel rendelkezik.
  • Hogyan szabályozza magát a készülék?

    A tüzelőanyag mennyiségét, a füst és égési levegő elszívását, a keringtető szivattyú működését - a jó hatásfokú égetés érdekében - az elektronikus vezérlőegység szabályozza.
  • Hogyan gyújt be a készülék?

    A pellet begyújtása elektromos ellenállás által felmelegített levegő útján történik, és a pelletet egy centrifugális ventilátor szívja be az égetőtérbe.
  • Mi történik áramszünet esetén?

    Áramszünet esetén a készülék leáll, mivel az egész égetési és működési folyamatot az elektronikus vezérlőegység szabályozza.
  • Hasábfával üzemel-e a pellet tűzelőberendezés?

    A pellet égetésére tervezett tüzelőberendezések a pelletre lettek tervezve és programozva, más tüzelőanyag alkalmazása veszélyezteti a berendezés üzemét, ami kihat a hatásfokra, élettartamra; garanciális felelősségvállalásra.(Ez alól kivétel az a készülék, amelynek konstrukciója lehetővé teszi a váltott tüzelőanyagos működtetést.)
  • Meglévő kazán mellé telepíthető-e?

    A meglévő kazán esete ugyan az, mint a napkollektoros kapcsolat: itt egy már meglévő fűtési alternatívához kapcsolódunk (természetesen itt is érvényes a kiegészítő rendszerelemek beépítése), így megtartható a régi hőtermelő is, és váltva alkalmazható fűtési céljainkra.
  • Napkollektorral kombinálható-e?

    A napkollektoros rendszer, mint egy másik hőtermelő alternatíva (a hozzá tartozó kiegészí-tő rendszerelemekkel) nagyon előnyösen alkalmazható a kombinációban. Főleg akkor, ha elegendő méretű tárolótartály is rendelkezésre áll, mert ekkor a folyamatosan képződő hőenergiát tárolni tudjuk a felhasználásig.
  • Tud-e a pellet tüzelőberendezés használati melegvizet készíteni?

    A gyártó opciós kellékei között szereplő előre összeállított egységek használati melegvíz előállítására alkalmazhatók: lemezes hőcserélő, szelepekkel és szabályozóval, vagy bojler egy-két fix hőcserélővel, amely a melegvizet nem csak előállítja, hanem tárolja is.
  • Vezérelhető-e szobatermosztáttal?

    A berendezés és a teljes fűtési rendszer többféle módon szabályozható és vezérelhető, így az épületgépészeti gyakorlatban megszokott termosztáttal is.
  • Kell-e puffer-tartály?

    A puffer-tartály egy korszerű épületgépészeti rendszerelem: alkalmazásával optimálisabbá tehető a hőtermelő működése, és úgynevezett tartalékolt energia áll a rendelkezésünkre.
  • Kell-e kéményseprő engedély?

    Kéményseprő engedély csak újonnan tervezett és használatbavételi eljárás előtt álló épületek esetében kell, meglévő építmények esetében a berendezés műszaki útmutatójában szereplő előírásokat kell maradéktalanul betartani. Szakvélemény kérhető a területileg illetékes kéménytechnikai Kft.-től.
  • Vízszintes füstgázelvezetés alkalmazható-e?

    A vízszintes szakaszok maximum 2 m hosszúak lehetnek. Legfeljebb 2 db 900-os könyök használható. Ha a füstcső nincs kéménybe beillesztve, akkor szükség van egy megfelelően rögzített, legalább 1,5 m hosszú függőleges szakaszra.
  • Beköthető-e második készülékként a kéménybe?

    A más készülékeket is kiszolgáló kéménybe való vezetés nem megengedett.
  • Beköthető-e meglévő kéménybe?

    Ha a füstcső egy kéménybe illeszkedik, akkor annak szilárd tüzelőanyagokkal való használatra alkalmasnak kell lennie.
  • Kell-e bélelt kémény?

    Ha a füstcső egy kéménybe illeszkedik, akkor be kell csövezni és hőszigetelni a falazat részén.
  • Mekkora kémény kell?

    Ezt mindig a helyszíni adottság alapján dönti el a szakember (beépítés helye; égéstermék kivezetésének geometriája, kivezetés magassága, stb.), de semmi esetre sem lehet kisebb átmérőben és magasságban, mint a berendezés gépkönyvének előírt méretei.
  • A füstgáz-elvezetés hogyan oldható meg?

    A kályha füstelvezető rendszere kizárólag a kályha számára szolgáljon (a más készülékeket is kiszolgáló füstcsőbe való vezetés nem megengedett). A füstcső külső és belső vezetése egyaránt megoldható. Külső térben haladó füstcsövet hőszigetelni kell.
  • Van-e káros anyag tartalma a hamunak?

    Nincs, mert a pellet természetes fa alapanyagú.
  • Milyen gyakran kell takarítani a pelletkandallókat?

    Bármilyen takarítási és gondozási művelet előtt le kell kapcsolni a készüléket az elektromos hálózatról! A tisztítás porszívóval, a berendezés hideg állapotában végzendő, az egész művelet napi néhány percet igényel. Egyebekben a műszaki, karbantartási leírások útmutatóit kell követni.
  • Mekkora pellet-tartály kell?

    A kazánok esetében magunk választhatjuk a pellet-tartály méretét. A méretezésnél szem előtt kell tartanunk természetesen a rendelkezésre álló helyet, fűtési rendszerünk pellet fogyasztását, valamint azt, hogy kívánunk-e a feltöltéssel fűtési szezononként többször is foglalkozni. Ha elég nagy tartályt készítünk, az is elérhetjük, hogy évente csak egyszer kell pelletet vásárolnunk, feltöltenünk. Egy átlag családi ház 3-4 tonna pelletet használ el évente.
  • Mekkora egy pellet-tüzelőberendezés áramfogyasztása?

    Elektromos áramot minden korszerű fűtőberendezés igényel, mert e nélkül nem képzelhető el automatikus gyújtása; ki-be kapcsolása; egyszóval az egész vezérelt működése. Átlag felvett elektromos teljesítménye:250-300 W.
  • Áram nélkül üzemeltethető-e egy pellet-tüzelőberendezés?

    A tüzelőberendezések több szempontból is igényelnek elektromos áramot. Ilyen a begyújtás, pelletadagolás, szekunder levegőszabályozás.
  • Igényel-e a pelletfűtés segédenergiát?

    A pellettel működő tüzelőberendezések működéséhez szükség van elektromos áramra. Az automatikus begyújtáshoz néhány percig szükség van 700-1.200 w energiára. A pelletadagolást végző csiga is elektromos motorral hajtott, de csekély energiát igényel csakúgy, mint az égést szabályozó szekunder levegőt biztosító kisméretű ventilátor motorja.
  • Mennyi pelletet „eszik” egy fűtőberendezés naponta?

    A pelletfogyasztás sok tényezőtől függ, mint például: a fűtött felület nagyságától, a belmagasságtól, a határoló falak hőszigetelő képességétől, a külső hőmérséklettől, a pellet minőségétől... stb.. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy 120 m2-es családi ház napi fűtéshez szükséges pellet igénye 12-18 kg között mozog. Ebből az adatból számítva óránként ~0,5 kg, havonta ~450 kg, és fűtési szezononként ~ 2.700 kg pelletre van szükségünk.
  • Mekkora helyet foglal a készülék?

    A készülékek helyigénye típustól függően 0,5-1,5 m2 között mozog. A kazánoknál esetenként előforduló külső pellet-tartály mérete a rendelkezésre álló helytől és a szükséges pellet mennyiségétől függ. A tartályok mérete jellemzően 1-3m2-ig terjed.
  • Kell-e felügyelet az üzemeltetéséhez?

    A pelletkészülékek automata működésűek, így az üzemeltetés során csak a készülékeknél előírt karbantartásra kell időt fordítanunk. Tüzelőberendezéseink bármely fellépő hiba esetén beavatkoznak, vagy automatikusan leállnak.
  • Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek?

    A tüzelőberendezéseket két csoportra osztjuk: kandallók és kazánok.Kandallók: jellemzően 6-20 kW-ig terjedő teljesítményű berendezések, melyek beépített pellet-tartállyal rendelkeznek. Alkalmasak nagyobb helyiségek, de akár közepes méretű családi házak hő-szükségletének ellátására is. Az automata pelletadagolás miatt szoba-termosztátról vezérelhetők, így a fűtés nem igényel törődést a néhány naponta szükséges feltöltésen és az előírt karbantartáson felül. A kandallókat is két csoportra oszthatjuk: a központifűtésre köthetők, ill. a csak konvekciós elven működő berendezésekre. A központi fűtésre köthető ún. vízteres kandallók alkalmasak akár a használati melegvíz és a fűtéshez szükséges meleg víz előállítására is.Kazánok: a kandallókkal ellentétben a kazánok nem képesek közvetlenül helyileg hőt leadni a
  • Milyen költségekkel kell számolni a készülék árán túl a rendszer kialakításakor?

    Egy pellettüzelő berendezés beszerelése ugyanazon feladatok elvégzését igényli, mint bármely más kazán bekötése; csatlakoztatni kell a hőleadó oldalhoz (hidraulikai bekötés); biztosítani kell a füstgázelvezetést (füstcsövezés, kéménybekötés); a készülék elektromos igényének kiszolgálása (elektromos bekötés); szabályzás. A pelletes készülék telepítésekor többletet jelent a tüzelőanyag tárolásához szükséges hely biztosítása (ami lényegesen kisebb, mint más szilárd tüzelőanyag esetében, kivéve a feketeszén), de nem kell hálózatra csatlakozási, tervezési-engedélyeztetési, és csővezetéképítési költséggel számolni, mint földgáz esetében. Ez természetesen csak új ház építésekor jelent különbséget, amennyiben meglévő, gézbekötéssel rendelkező épületről van szó, úgy ez a „megtakarítás" nem jelentkezik.
  • Miért érdemes puffertárolót is illeszteni a rendszerbe?

    Még egy az épület hőigényéhez jól választott (nem túlméretezett) kazán is a fűtési szezon közel 90 %-ában csak a névleges teljesítménye 60-70%-án üzemel, gyakori ki-be kapcsolgatással. Azaz nem a munkapontján dolgozik, és így elég rossz hatásfokkal üzemel. Segíthet ezen a helyzeten, ha a kazán képes teljesítménymodulált (az aktuális hőigény - külső hőmérséklet - alapján állítja be az égőteljesítményt) üzemmódban való működésre. A puffertárló (egyszerűen: egy nagy hőszigetelt víztartály) kiegyenlíti a kazán dinamikus terhelését; nem a pillanatnyi hőigényt kell kiszolgálnia, hanem az a feladata, hogy a pufferben mindig a beállított hőmérsékletű víz legyen. Így naponta egy-két alkalommal kapcsol be a kazán, és hosszú,
  • Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

    Feltöltés alatt
  • Hova, milyen készüléket érdemes választani?

    Pelletes készülék 50 kW alatti teljesítménytartományban mindenképpen ajánlható választás. E fölött érdemes megvizsgálni, hogy esetleg faaprítékos készülék lenne-e a jobb megoldás. 100 kW-ig a kérdést az dönti el, hogy honnan, milyen áron és biztonsággal lehet beszerezni a faaprítékot szemben a pellettel. E fölötti teljesítményigények esetén akkor javasolható a pellet, ha a tüzelőanyag tárolás - pl. belvárosi épület - gondot okoz, hiszen ugyanazon energiamennyiség tárolására faaprítékból háromszor akkora helyre van szükség, mint pelletből. Ezek a teljesítményhatárok természetesen nem kőbe vésett szabályok, inkább tájékozató jellegűek, a konkrét eset ismeretében lehet mindig az optimális megoldást kiválasztani. Azt a magyar sajátosságot azonban érdemes szem előtt tartani,
  • Milyen alapismeretek szükségesek a pelletkazán, pelletkandalló működtetéséhez?

    A berendezések teljesen automatikusan indítják (gyújtják) be, illetve állítják le magukat. Ez történhet manuális bekapcsolással (megnyomjuk az indító gombot), de általában szobatermosztát, vagy a készülék programozható idővezérlése végzi a be-ki kapcsolást automatikusan kézi beavatkozás nélkül. Megfelelő modullal akár mobiltelefonról is távvezérelhető egy sms-sel.
  • Mekkora a törődési igény, milyen gyakran kell tisztítani a pelletkészülékeket?

    Szilárd tüzelésről lévén szó minimális mennyiségű hamu keletkezik az égés során. A legjobb minőségű pellet esetében ez 0,5 % alatti hamuképződéssel jár, azaz 1 t pellet elégetésekor 5 kg hamu keletkezik. A törődési igényt az határozza meg, hogy milyen hamutartalmú pelletet égettünk, és ennek az eltávolítása a hamutérből, illetve a kazán hőcserélő faláról automatikusan, vagy manuálisan történik-e. Általában a kompakt (kis helyigényű) kialakítás és egyszerű felépítés miatt a kandallókat naponta kell pellettel feltölteni, és 3-4 naponta tisztítani, míg a magas felszereltségű (automata hőcserélő tisztítással, és hamukihordással) rendelkező kazánokat 6 havonta kell takarítani, és a pellettárolójuk méretétől függő gyakorisággal kell feltölteni (akár
  • Mennyire automatizálható egy pellet fűtési rendszer?

    Teljesen. Akár mobiltelefonról is vezérelhető. Vannak olyan készülékek, amelyek közvetlen internet csatlakozással rendelkeznek, és így nem csak a távvezérlésük oldható meg, hanem távfelügyeletük (monitor) is, azaz az optimumértkektől való eltérés esetén be lehet avatkozni a készülék működésébe, illetve a készülékleállást okozó meghibásodásokat még a megállás előtt észlelni, kezelni lehet.
  • Csak a szakember „szereljen"?

    Természetesen a takarítást és a kezelőpanelt leszámítva ezeket a készüléket is csak szakember javíthatja, szervízelheti. Javasolt - mint minden más tüzelőberendezés esetében - évenkénti felülvizsgálatot karbantartást szakemberekkel elvégezgetni. A garancia feltétele a szakszervíz általi üzembe helyezés, ami a készülék adott fűtési rendszerhez, hőigényhez és kéményhez való beszabályozását is magában foglalja.
  • Lehet-e pelletégőt beletenni egy más kazántestbe?

    Lehet, de nem érdemes. A fa -akár hasábfa, akár pellet - égetésekor a hő hatására a fából felszabaduló gázokat égetjük el. Ahhoz hogy a fagáz égése tökéletes, magasa hatásfokú legyen (jól tudjuk hasznosítani az energiatartalmát, fűtőértékét) megfelelő hőmérsékletet, és megfelelő mennyiségű oxigént (levegőt) kell biztosítanunk. Ez azt jelenti, hogy ne legyen kevés, mert akkor elégetlen fagáz távozik a kéményen keresztül (nem tud oxidálódni), másrészt ne legyen túl sok se, mert akkor egyrészt lehűtjük a lángot, másrészt jelentősen megnöveljük a füstgáz mennyiségét, ami megnövekedett füstgáz oldali hőveszteséget eredményez, azaz romlik a hatásfok. Probléma továbbá, hogy a forró fagáz rosszul keveredik a levegővel.
  • Mennyire biztonságosak a pelletkészülékek?

    Az égő és hőcserélő (kazán) konstrukció nem teszi lehetővé a jellemzően fali gázkazánoknál előforduló CO keletkezést és mérgezést. A pellettüzelésnél a mindig mesterséges (ventillátoros) az égési levegő ellátás (általában depressziós, szívott tűztérrel, a füstgáz oldalon), így láng vagy füstgáz nem juthat a lakótérbe. Nincs a nyílt tűzterű, atmoszférikus égőjű gázkészülékek füstgázelvezetésénél alkalmazott deflektor, amin a füstgáz - kiváltképp a készülék begyújtása után - könnyen visszaáramlik a lakótérbe. Továbbá nem lamellás a hőcserélő, mint a fali gázkészülékek esetében, aminek eltömődése szintén a CO képződés gyakori forrása. Robbanás üzem közben nem tud bekövetkezni, hiszen ehhez szükséges fagázkoncentráció a kis adagokban érkező pellet és a
  • Milyen gyakorisággal van szükség karbantartásra, ez mekkora plusz költséget jelent?

    Érdemes - mint minden más tüzelőberendezésnél, vagy az autónknál - évente elvégeztetni szakszervízzel a karbantartást, ez típustól függően 10-20 eFt-os költség. Megéri az élettartam és üzembiztonság, hatásfok miatt.
  • Létezik-e garancia a készülékre, rendszerre?

    Típustól függő, általában két év, feltétele a szakszerű bekötés, és a szakszervíz általi beüzemelés.
  • Karbantartásra szakosodott szervíz-hálózat van-e, megoldott az alkatrész utánpótlás?

    Típustól függ, vásárlás előtt érdemes tájékozódni, megkeresni régebbi vásárlókat, és érdeklődni, ezt minden forgalmazó tudja biztosítani, ha nem az gyanús lehet.
  • 1

Kérdezzen kollégáinktól!

Magyar Biomassza Hasznosító Zrt.

1112 Budapest, Sasadi út 170.

info@mbhzrt.com

Kattintson ide és kérdezzen kollégáinktól!

en plus a1 logo